Nélküled... arab földön - férjem emlékére

„Pazar, tündöklő, titokzatos, egyenes, szokatlan, fényűző, barátságos, önfeledt, bámulatba ejtő, megalomániás, attraktív” – ezek az utazási irodák jelzőkkel dúsított ajánlásai, melyekkel Közel-Keletre, konkrétan az Egyesült Arab Emirátusokba csábítják a kuriózumokra éhező turistákat. Ennek piciny szegmensébe – a teljesség igénye nélkül – csábítom az olvasót, ha velem tart. A játszóházat (Wagner Bros,) a gyorsaság birodalmát (Ferrari World) nemcsak korom miatt mellőzöm, hanem elvetélt pszichológusként még mindig a kreatívizmust tartom a játék személyiségformáló erejének....Csőtörés a pincében. Ömlik a víz. Nagyobbik fiam s.o.s itt van. Megold mindent. Férjem a kanapén fekszik. Erőtlen. „Ne haragudjatok, hogy nem mentem le segíteni.” Majd felém fordulva halkan mondja: van, kire bízzalak. Mindig itt lesz Neked, támaszodnak. Most már nyugodtan távozom…És befordulva a fal felé elveszítem tekintetét…